Madách Imre Művelődési Központ
LELKI EGÉSZSÉGNAP
Átjáró Mentálhigiénés Iroda szakembereinek közreműködésével
2018. május 12. szombat 19 óra
Almási Kitti
Lezárás, Elengedés, Újrakezdés- házasságon innen és túl
Az előadás előtt:
15:00-16:30 Workshop 1.
17:00-18:30 Workshop 2.
A workshopokon való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi e-mail címen tehet meg: vaciatjaro@gmail.com
A meghirdetett két workshop előadói és az előadások témái azonosak.
A belépőjegy ára: 1500 Ft
A belépőjegy, a Lelki egészségnap rendezvényeire és Almási Kitti előadására IS érvényes!
A workshopokra a helyek korlátozottak, regisztráció szükséges az alábbi e-mail címen: vaciatjaro@gmail.com
Egymás után két különböző workshopra is lehet jelentkezni.
Témák:
Gurdon Katalin (pszichológus): Családállítás
A workshopra azokat várjuk, akik a családállítás szempontjából
szeretnének ránézni a párkapcsolatokra. Bert Hellinger által
kifejlesztett módszer az életünkben jelenlévő értékekre, úgynevezett
„rendekre” is felhívja a figyelmet. Sokszor ismétlődő párkapcsolati
mintáinkban egy régebbi családi történet rejtőzhet. Ebben a 1,5 órában
egy kis ízelítőt kaphatunk a családállítás módszeréből. Bővebben: https://gurdonka.wordpress.com/csaladallitas/
Bencze Éva (mentálhigiénés szakember, neurofeedback tréner): A stressz okozta betegségek és stressz kezelő módszerek.
A workshop lehetőséget kínál annak megismerésére, hogyan okozhat a folyamatos stressz, a szorongás és a félelem testi-lelki betegségeket és arra, hogy betekintést nyerjünk, illetve kipróbálhassuk a relaxációs technikákat (autogén tréning, progreszív relaxáció) és a neuro-lingvisztikai programozás technikáját (NLP), illetve megismerkedhessünk és ki is próbálhassuk a XXI.század legújabb relaxációs módszerét, a neurofeedback tréninget.
Stefankovics Éva (pszichológus): Párkapcsolati feszültségek hatása a gyermekekre
Workshopomra várom azokat a szülőket, akik számára fontos, hogy a családi élet során kialakuló viták milyen hatással vannak a gyermekeikre, illetve hogyan lehet a konfliktusokat hatékonyan úgy kezelni, hogy ne sérüljenek sem a vitatkozó felek, sem a környezetük. Párkapcsolatainkban a konfliktus a mindennapi élet részét képezheti. Azonban tudatosabban kellene odafigyelni, hogy hogyan fejezzük ki a konfliktusainkat, és hogyan oldjuk fel, illetve hogyan oldjuk meg ezeket, kihangsúlyozva azt, hogy hogyan érzi magát mindeközben a gyermek.
Egy párkapcsolati válságban a szülők nem is érzik, hogy mennyire érzékenyek a gyerekek a konfliktusaikra! A gyerekek már nagyon korai életkorban – legkésőbb egy éves kortól – érzékelik a szülők közötti feszültséget. A szüleik kapcsolatát tekintetve egy gyerek olyan, mint egy érzékeny, érzelmi hullámokat számláló kis berendezés. A gyerek számára mindig az otthon jelenti a biztonságot, azt a hátteret, amiből kiindulva majd fejlődhet, tanulhat, és ahová mindig visszatérhet, ha valami nehéz vagy megrendítő. A gyerek biztonságérzetére nemcsak a szülővel való kapcsolata hat, hanem az is ahogyan a szülők egymáshoz viszonyulnak. Amikor egy gyerek azt tapasztalja, hogy a szülők ellenségesek egymással, bántják egymást, akkor gyakran zavarttá, visszahúzódóvá, szorongóvá válik. Mások agresszívek lesznek, viselkedési és magatartási, beilleszkedési problémákat mutatnak otthon és az óvodában, iskolában is. Mások pedig testi tünetekben, fejfájásban, gyomorpanaszokban, gyakori betegségekben fejezik ki belső konfliktusaikat, reakcióikat a család helyzetére. Párkapcsolatainkban a konfliktus a mindennapi élet részét képezheti. A lényeg az, ahogyan mi a szülők vitatkozunk! Az a fontos, hogy hogyan fejezzük ki a konfliktusaikat, és hogyan oldjuk fel, hogyan oldjuk meg ezeket, kihangsúlyozva mindeközben azt, hogy, hogyan érzi magát mindeközben a gyerek.
Erdélyiné Kedves Ágota (szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens):Szülők és gyerekek előtt álló kihívások és nehézségek a kisgyermekkorban.
Workshopomra azokat a szülőket, nagyszülőket, illetve leendő szülőket várom, akik szeretnék mélyebben megérteni a kisgyermekek első három évének fizikai fejlődése mögött rejlő lelki és érzelmi változásokat. A szülő-gyermek illeszkedés, a kicsi fizikai-érzelmi állapotának közös szabályozása ugyanis nem mindig könnyű. Különösen a fejlődési ugrásoknál lehetnek elakadások, amikre a sok sírás, nyugtalanság, alvási– evési nehézségek, vagy pl. viselkedési zavarok utalhatnak. Ilyenkor segíthet a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció. Bővebben: https://www.iszcsk.com/
Szabó Mária Myrtill (pszichológus): Konfliktuskezelés új szemlélettel
Workshopomra várom azokat az érdeklődőket, akik a konfliktusok feloldásának egy új megközelítésével szeretnének megismerkedni. A konfliktusok során a legtöbb esetben sérül a kapcsolat is. Ritkán figyelünk arra, hogy a bizalom teljesen helyreálljon és a rossz érzések valóban elmúljanak. Sok esetben jelenik meg annak az igénye, hogy a megbántás után büntetés következzen. Ebben segíthet a jóvátétel lehetőségeinek felismerése és megvalósítása, ami pozitívan hathat a kapcsolati egyensúly visszaállítására.
Klinger Mária (pszichológus) és Lőrinc Attila (család – és rendszerterapeuta): Családterápia: párterápia vagy válásterápia ?!
Workshopunkra azokat az érdeklődőket várjuk, akik párkapcsolatukban sok nehézséget élnek meg, de szeretnének változtatni, változni a kapcsolat megmentése, továbbfejlődése vagy akár a békés lezárása érdekében. Ehhez lehet hasznos segítség a párterápia vagy a családterápia, aminek keretén belül lehetőség nyílik a családi rendszer elakadásainak felismerésén keresztül a kommunikációs technikák átalakításával vagy egy mélyebb elköteleződést és új bizalmi alapot kialakítani, vagy egyetértésben elválni egymástól.
Azt is tapasztaljuk, hogy a házasság rendezése/megjavítása érdekében is elég gyakran fordulnak ma családterapeutához, különösen a válási krízisek esetén.
Mindig nagyon „megdicsérjük” és tiszteljük azokat, akik felkeresnek, mert azt gondoljuk, hogy ők egy fontos lépést tettek. Közösen, vagy egyénileg felvállalják, hogy a legbelsőbb dolgaikról egy idegen emberrel beszélgessenek, segítséget kérjenek. Ez egy érett, megfontolt lépést jelent, akár a különélést, akár az együtt maradást választják. Ha már idáig eljutottak, ez azt jelenti, hogy megfontoltan viszonyulnak a döntésükhöz. Időnként belegondolunk, hogy ha nekünk kellene elmenni…
Nyilván meg kell nézni, hogyan alakulnak ki a konfliktusok, kiben milyen folyamat zajlik, amitől még idegesebb lesz, ennek mi a kimenetele, kinek mi a nyeresége, ki mitől szenved, hogy lehetne ezt másképp lefolytatni. Ilyenkor együtt végigbeszéljük, hogy kiben mi zajlott a vita során. Ezt lépésről lépésre kielemezzük. Gyakori házi feladat, hogy ki-ki figyelje meg, benne mi megy végbe a vitatkozás alatt. A mögöttes érzések, élmények kibeszélése a döntő, és így a megértés is növekedhet egymás iránt. Ha rájön az ember, hogy egy csomó dologban én hogyan vagyok benne, akkor növekszik az empátia is. Amikor azonban már lemondanak arról, hogy a különbözőségeiket nyilvánosságra hozzák, és feladják a változtatás reményét, amikor már nem is akarják tudatni a másikkal, hogy ezt egész másként gondolják, másként érzik, akkor jön a válás. Addig, amíg fontosnak érezzük ezeket a különbözőségeket összerendezni, addig élő egy kapcsolat. Mert a konfliktus abból a különbözőségből fakad, hogy én is máshogy gondolom, ő is másként gondolja, és ha lemondunk arról, hogy a különbözőségeinket nyilvánosságra hozzuk, akkor, leépül a házasság/kapcsolat.